Miért van szükség újrafordításra?

A Robinson Crusoe-nak az 1972-es Világirodalmi Lexikon szerint már akkor is több mint hatvan kiadása létezett (amibe nyilván beletartoznak az adaptációk, illetve a korábbi fordítások átdolgozásai is). Szintén rengeteg újrafordítása ismert "A kis hercegnek". A sort hosszan lehetne folytatni. De vajon miért kell bizonyos műveket időről időre újrafordítani? Az alábbi blogbejegyzésben - az újrafordítás fogalmi meghatározása után - megpróbáltuk összeszedni a leggyakoribb okokat.

Nem minden az, aminek látszik

Nem éppen tudományos szakszerűséget sugall, de annál találóbb a „hamis barátok” kifejezés (franciául „faux amis”, németül „falsche Freunde”, angolul „false friends”). A félreértések elkerülése végett: Nem, ebben a blogbejegyzésben nem a Mézga család egyik epizódjáról lesz szó, hanem a fordítók (és tolmácsok) hamis barátairól.

A fordítás (és tolmácsolás) hasonlatai

A fordításról való gondolkodás több mint 2000 éves történetét végigkísérik a fordítással kapcsolatos hasonlatok és metaforák, melyek többségében a (modernkori) fordítástudomány kialakulását megelőzően láttak napvilágot. Ebben az (inkább elméleti jellegű) blogbejegyzésben a fordítással kapcsolatos hasonlatok és metaforák rendszerezésére vállalkozunk olyan szempontból, hogy a fordítási folyamat mely összetevőjével hozhatók összefüggésbe.

Mi alapján számolják ki a fordítás díját?

Leütés, karakter, szó, sor, oldal, ív, forrásnyelvi szöveg, célnyelvi szöveg. Ahány fordító és fordítóiroda, annyiféleképpen történik a fordítási munkadíj meghatározása. Van-e igazságos módszer? Ha igen, melyik az? Mik az egyes módszerek előnyei és hátrányai? Mi a helyzet a szóközzel? Beleszámolják, nem számolják bele? Ebben a blogbejegyzésben a piszkos anyagiakkal foglalkozunk.

Ön is fizetett már hivatalos fordításért? Van egy rossz hírünk: Jogi értelemben nincs olyan, hogy „hivatalos fordítás”, a jogszabályok csak a ”hiteles fordítás” fogalmát ismerik. De van egy jó hírünk is: Az élet úgy alakult, hogy bizonyos dokumentumtípusok esetében a legtöbb helyen (Magyarországon és szerte a világon) nem kell mindenhová méregdrága hiteles fordítást benyújtani, hanem elfogadják a fordítók által záradékolt és így „hivatalossá” váló fordítást is. Szóval a hivatalos fordítás jogi értelemben nem, de hétköznapi értelemben igenis létező dolog, szeretjük is, baj csak akkor van, ha hiteles fordításként próbálják meg eladni. És most következzenek a részletek. 

Rólunk

A Fordításcentrum fordítóiroda komplex fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatást, valamint tanácsadást nyújt ügyfelei számára. Keressen minket bizalommal, mindig találunk megoldást.

Bővebben

Közösségi oldalaink