A fordító és tolmács szakma helyzete Magyarországon

Ez az írás azt vizsgálja, hogy mi jellemző ma a fordító és tolmács szakma magyarországi helyzetére, illetve a magyarországi fordító- és tolmácsképzésre. Arra keresem a választ, hogy milyen munkaerőpiaci igényeket elégítenek ki a fordítóképző programok, milyen szintű és típusú fordítóképző programok működnek Magyarországon, illetve hogy ezek hogyan épülnek fel.

 

(A blogbejegyzés Vermes Albert "Fordítóképzés Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban" c. tanulmányának rövidített és némileg átdolgozott változata, amely a szerző engedélyével jelent meg. Az eredeti cikk az egri Eszterházy Károly Egyetem fordítástudományi kutatócsoportja által szervezett "Fordítás arcai" konferenciasorozat ünnepi kötetében található, és az alábbi címről tölthető le: http://forditas.uni-eger.hu/hu/fordkut/kiadvanyaink/a-forditas-arcai-unnepi-kotet-25, 181-217. o.)

1. Munkaerőpiaci adatok

Tudomásom szerint a fordító és tolmács szakma magyarországi helyzetével és kilátásaival kapcsolatban nem léteznek hivatalos statisztikai adatok. Amit tudni vagy talán inkább csak sejteni lehet a témával kapcsolatban, azt itt-ott megjelent írásokból lehet összegyűjteni. Ezek közül talán a legreprezentatívabb a Fordítópiaci körkép című 2011-es felmérés (Espell – fordit.hu 2011). E felmérés szerint a szakmában dolgozók között a fordítással és tolmácsolással foglalkozók aránya az alábbiak szerint alakult:

  • csak fordít: 42%;
  • ha kell, kivételesen tolmácsol is: 32%;
  • fordítás mellett rendszeresen tolmácsol is: 20%;
  • csak tolmácsol: 5%;
  • nincs válasz: 1%.

Eszerint a nyelvi közvetítő szakembereknek mindössze negyede foglalkozik rendszeresen tolmácsolással, túlnyomó részük kizárólag vagy jellemzően fordításból él. Érdemesnek gondoltam megnézni, az online álláshirdetések mit mutatnak e tekintetben. 2016. május 23-án a jobinfo.hu oldalon a tolmácsolás/fordítás kategóriában 35 álláshirdetés jelent meg. Nagy többségük fordítót, fordítói asszisztenst, illetve fordítási projektmenedzsert keresett, kifejezetten tolmácsokat csak két hirdetésben toboroztak. Ennek azonban számos itt nem részletezett oka lehet, és nyilvánvalóan nem lehet semmiféle megalapozott következtetést levonni e számokból arra nézve, hogy fordítókra vagy tolmácsokra van-e nagyobb igény a piacon.

Ami a nyelveket illeti, e hirdetések többségében angol vagy német munkanyelvű fordítókat kerestek, de mutatóban előfordult a cseh és a japán nyelv is. A Fordítópiaci körkép (Espell – fordit.hu 2011) szintén az angol és a német nyelv dominanciájáról tanúskodik. Eszerint a magyarországi fordítók és tolmácsok az alábbi megoszlásban dolgoznak az egyes nyelvpárokban:

  • angol–magyar: 69,8%,
  • magyar–angol: 50,4%,
  • német–magyar: 29,5%,
  • magyar–német: 19,8%,
  • francia–magyar: 14%,
  • magyar–francia: 8,2%,
  • egyéb nyelvek (olasz, orosz, spanyol, román, szlovák, cseh, lengyel): 10% alatt

Azt látjuk tehát, hogy az angol mellett csak a németnek jut jelentősebb szerep a piacon, miközben az összes többi nyelv aránya együtt sem közelíti meg az angolét.

Ha csak a tolmácsolás területét nézzük, ott talán még nagyobb a nyelvek közötti kiegyensúlyozatlanság. Az origo.hu hírportálon 2009-ben megjelent "Stressz és jó fizetés - munka tolmácsként" című írásban a következőket olvassuk:

"Somogyi László úgy látja, máig az angoltolmácsok a legkeresettebbek. 'Tízből kilenc és fél megrendelés angol–magyar tolmácsolásról szól. Ennek oka, hogy egy üzleti tárgyaláson hiába tud jól angolul egy cégvezető, még az apróbb hibákat sem akarja felvállalni, másik oldalról pedig egy kiélezettebb helyzetben stratégiai eszköz is lehet, mert ameddig a tolmács beszél, addig az illető tud gondolkodni. Az angolon kívül van még némi igény német, francia, spanyol és orosz tolmácsokra, sőt, az utóbbi időben volt pár megrendelés a visegrádi nyelvekből is.' Somogyi szerint érezni némi fellendülést a kínai tolmácsok iránti igényben is, de az ilyen megrendelések száma továbbra is elenyésző." (Dorofejev 2009)

Megerősíti az angol nyelv elsöprő piaci dominanciájára vonatkozó meglátást, ugyanakkor némiképp árnyalja is a képet a hvg.hu oldalon 2011. március 22-én megjelent Mennyit keres egy tolmács? című cikk is: „A válság kirobbanása óta gyakorlatilag csak az angollal lehet boldogulni, még a német is visszaszorult” – erősíti meg Simon Éva, az azóta megszűnt Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének elnöke, egyúttal utalva a problémára, miszerint angol tolmácsból sok van, ezért ők jóval nehezebben tudnak érvényesülni. Más a helyzet, ha a tolmács idegen nyelvről idegen nyelvre fordít. Mint mondja, Magyarországon eddig sem volt nagy kereslet irántuk, külföldről jöttek a megrendelések, mert a magyarok szaktudása jó, a munkadíjuk pedig jóval alacsonyabb a nyugat-európainál. Az utóbbi időben angol vagy német nyelvtudással párosulva felértékelődött a keleti és a szláv nyelvek szerepe. Kelendő az angol–orosz, a német–orosz kombináció, még jobb, ha egy latin nyelv jön össze az angollal vagy a némettel – teszi hozzá Simon Éva. (Hvg.hu 2011)

Érdekes kérdés az is, hogy kinek dolgoznak a magyar fordítók és tolmácsok. A Fordítópiaci körkép (Espell – fordit.hu 2011) a következő képet tárja elénk. Azon fordítók és tolmácsok aránya, akiknél 50–100% a külföldi ügyfelek aránya: 25%, vagyis a válaszadók egynegyede jelentős mértékben külföldi ügyfeleknek dolgozik. Azon fordítók és tolmácsok aránya, akiknél 16–49% a külföldi ügyfelek aránya: 22%; 6–15% közötti külföldi ügyfélkörrel rendelkezik 19%; 1–5% a külföldi ügyfelek aránya a fordítók és tolmácsok 10%-ánál; végül pedig egyáltalán nincs külföldi ügyfele a fordítók és tolmácsok 24%-ának. A visszatérő ügyfelek között

  • legjellemzőbb típusok: fordítóiroda, magyar kis- és középvállalkozás
  • közepesen jellemző: külföldi fordítóiroda, egyéb (nincs részletezve), magyar nagyvállalat
  • kevésbé jellemző: külföldi kis- és középvállalkozás, magyar kormányzat/közigazgatás, külföldi nagyvállalat
  • és legkevésbé jellemző: EU intézmények.

A felmérés a számítógépes fordítástámogató (CAT – computer-aided translation) eszközök használatát is vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy 2011-ben a magyar fordítók 44%-a nem használt CAT-eszközöket, rendszeresen 36%, a megrendelő kérésére pedig 20%. Valószínűleg az elmúlt öt évben csökkent az ilyen eszközöket nem használó fordítók aránya, hiszen ma már a fordítóirodák és az álláshirdetők java része is elvárja a fordítóktól ezen eszközök ismeretét.

A legtöbbeket érdeklő kérdés nyilván az, hogy mennyit keres egy fordító vagy tolmács. Pontos adatok itt sem állnak rendelkezésre, de a fordit.hu portálon 2014. május 9-én megjelent "Valóban csökken a fordító munkadíja?" című írás a fordítókkal kapcsolatban az alábbi kalkulációt adja:

"A fordítók többségükben egyéni vállalkozóként dolgoznak, ezt mutatta ki a 2011-es fordítópiaci elemzés. […] Vegyük tehát az átlagos kapacitást 2500 szónak. Egészítsük még ki az egyenletünket azzal, hogy egy szó átlagosan 6 karakter hosszúságú, egy hónap pedig 21 munkanapból áll. Nyilván ezek nem pontos értékek, de egy gyors számításhoz elegendők. Ha a fenti adatokat szép sorban összeszorozzuk, akkor úgy tűnik, hogy egy fordító átlagosan 315 000 karaktert fordíthat le egy hónapban, nem túl megerőltető tempóban, normál körülmények között. Így a fizetése 2000-ben 630 000 Ft körül alakult volna, ha már akkor is használt volna CAT eszközt. Mivel nem használt, ezért csak 457 000 Ft-ot keresett. Ma viszont csak 472 000 Ft-ot keres, ami valószínűleg kevesebbet ér, mint a 14 évvel ezelőtti összeg." (Fordit.hu 2014)

Mivel itt egyéni vállalkozói bevételről van szó, amelyből le kell vonni a különböző járulékokat és adókat, ez egyáltalán nem tekinthető kiemelkedő keresetnek. Mi a helyzet a tolmácsokkal? A hvg.hu már idézett 2011-es cikke az alábbiakat közli:

"A budapesti irodák díjait tanulmányozva általánosságban elmondható, hogy a megrendelőnek […] napi 45-50 ezer forint a konszekutív tolmácsolás (az élőben elhangzott szöveg fordítása gondolati egységekre bontva), míg a szinkrontolmácsolás napidíja átlagosan 60-80 ezer forint (a díjakhoz jön még az áfa). Idegen nyelvről idegen nyelvre történő élő fordítás esetén a napidíjak 20-25 ezer forinttal megugranak. Akad olyan iroda és nyelviskola, amely jóval kedvezőbb díjakat szab: konszekutív tolmácsolást kínál már 15 ezer forinttól, a szinkrontolmácsolás pedig óránként 20-30 ezer forintba kerül, ám az csak a megrendelés teljesítése után derül ki, hogy olcsó húsnak valóban hígabb volt-e a leve." (Hvg.hu 2011)

E számokat összevetve az origo.hu oldalon 2009-ben megjelent írásban közöltekkel azt látjuk, hogy 2009 és 2011 között nem volt áremelkedés a tolmácspiacon:

„Egy tolmács napi díja 60-70 ezer forintnál kezdődik, de két idegen nyelv között való tolmácsolás vagy erősen szakmai jellegű konferencia esetén ez felmehet akár 100 ezer forintig is. A félnapi munka ennek a 60 százaléka, és ha órabérben számolunk – ami nagyon ritkán fordul elő –, akkor az 10-15 ezer forintos óradíjat jelent” – mondta Somogyi László, a European Masters Tolmácsiroda ügyvezetője. „Azt azért tudni kell, hogy ha egy tolmács heti egy-két napot tud dolgozni, akkor már nagyon jónak számít. Vegyük még hozzá, hogy egy munkára annyi napot kell készülni, ameddig a konferencia tart” – árnyalja a képet. (Dorofejev 2009)

Ha heti egy nappal és 80 ezer forinttal számolunk, az nagyjából havi 320 ezer Ft bevételt jelent. Ettől sokkal többet lehet keresni tolmácsként az Európai Unió intézményeiben:

"Ha valaki szinkrontolmácsként szeretne sokat dolgozni jó körülmények között, nyugat-európai mércével nézve jó fizetésért, akkor egy brüsszeli munkát kell megpályáznia. Itthon egy kétnyelvű tolmácsolásért nettó 80-100 ezer forintot lehet elkérni egy napra, és átlagosan három-négy munkanap adódik egy hónapban. Brüsszelben már a napidíj is valamivel magasabb és ott átlagosan heti négy-öt napot lehet dolgozni. Ha pedig egy EU-s intézmény felvesz valakit állandó tolmácsnak, az havi 4-5 ezer eurós fizetésre számíthat" – tudtuk meg Bodor Gézától. (Dorofejev 2009)

A fizetesek.hu weboldalon a fentiekkel összehasonlítva még kevésbé biztató adatokat találunk. Eszerint 2016-ban egy magyarországi tolmács havi bruttó átlagbére: 215 077 Ft (Fizetesek.hu 2016a), egy magyarországi fordító havi bruttó átlagbére: 277 835 Ft (Fizetesek.hu 2016b). Hogy mi az igazság, azt nehéz lenne megmondani, de valószínűleg valahol középen találjuk. Ezt sugallja a Fordítópiaci körkép (Espell – fordit.hu 2011) felmérése is, amelyben azt találjuk, hogy a megkérdezettek véleménye szerint 2011-ben fordítóként és tolmácsként közepesen jól lehetett keresni.

A legfontosabb kérdés nyilván az, hogy érdemes-e ebben a szakmában keresni a boldogulást. Erre a kérdésre megint csak nem lehet egyszerű választ adni, de itt is érdekes adalékkal szolgál a Fordítópiaci körkép (Espell – fordit. hu 2011), amely azt is megkérdezte a felmérésben részt vevőktől, hogy menynyi ideig akarnak még fordítóként dolgozni. A válaszadók 57%-a azt mondta, hogy mindig, 21% 5–10 évig, 19% még néhány évig, és végül 3%-uk állította, hogy amint lehet, elhagyja a szakmát. Ez összességében arra utal, hogy a szakmabeliek jelentős része többé-kevésbé elégedett azzal, amit csinál.

Végül szót kell ejteni a fordítókkal és tolmácsokkal szemben támasztott képzési és szakképzettségi követelményekről is. A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet értelmében „szakfordítást vagy tolmácsolást munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban díjazás ellenében az végezhet, aki szakfordító vagy tolmács képesítéssel rendelkezik.” A szakfordító és tolmács képesítés megszerzésének feltételeit a 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet szabályozza. E rendelet szerint szakfordító és tolmácsképesítésnek számít a szakfordító, szakfordító-lektor, tolmács, szaktolmács és konferenciatolmács képesítés, melyek „a felsőoktatási intézményekben alap-, illetőleg továbbképzésben, továbbá a művelődési miniszter által kijelölt intézményekben szerezhetők meg” társadalomtudományi, természettudományi, műszaki és gazdasági szakirányokban. Továbbá képzés nélkül szakfordító vizsgára jelentkezhet az, aki felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik; szakfordító-lektor vizsgára jelentkezhet, akinek szakfordító képesítése van; tolmácsvizsgára iskolai végzettségétől és életkorától függetlenül bárki jelentkezhet, aki felsőfokú nyelvtudással bír; szaktolmács vizsgára az jelentkezhet, aki felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik; végül konferenciatolmács vizsgára az jelentkezhet, aki szaktolmács képesítéssel rendelkezik.

 

2. Fordító- és tolmácsképzés

2.1. A magyarországi fordító- és tolmácsképzés története

Az első fordító- és tolmácsképző program 1973-ban indult az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fordító- és Tolmácsképző Csoportjának szervezésében orosz és angol, később német és francia nyelvből posztgraduális képzés („szakosító továbbképzés”) formájában felsőfokú végzettséggel és felsőfokú nyelvtudással rendelkező hallgatók számára (Klaudy 1997: 177). Hasonló programok indultak később a Külkereskedelmi Főiskolán (1990), a Budapesti Műszaki Egyetemen (1990) és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (1992) (Klaudy 1997: 179).

1974-ben indult a graduális formájú, ún. ágazati szakfordítóképzés a műszaki, természettudományi, agrártudományi, közgazdaságtudományi és orvosi képzésben részt vevő hallgatók kiegészítő képzéseként. Először a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem indított ilyen képzést, majd a későbbi években a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (1976), a Debreceni Agrártudományi Egyetem (1978), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1979), a Janus Pannonius Tudományegyetem (1979), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1979), a Kertészeti Egyetem (1980) és a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem (1986) (Klaudy 1997: 178).

E képzési formában a domináns idegen nyelv az orosz volt, a képzés célja pedig egyrészt a leendő szakemberek idegennyelv-tudás szintjének emelése, másrészt olyan szakemberek képzése volt, akik közvetítő szerepet tudtak ellátni az adott szakma idegen nyelvet nem beszélő többsége és a külföldi partnerek között (Heltai 2002: 10). A képzés a hallgató főszakjához kapcsolódó végbizonyítványt adott, mely az adott nyelvből felsőfokú állami nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudást igazolt, és egyúttal birtokosát szakfordítói tevékenység végzésére jogosította (Klaudy 1998: 18).

Az ágazati szakfordítóképzés az 1990-es években visszaszorult. Ennek egyik oka a rendszerváltás után az orosz nyelv háttérbe szorulása volt, másik oka pedig az, hogy a rendszerváltás utáni években egyre inkább szükségessé vált, hogy ne csupán az ágazati szakképzésből kikerülő szakemberek egy része, de mindenki rendelkezzen használható idegennyelv-tudással, és ezt az új igényt az ágazati szakfordítóképzés már nem volt képes kiszolgálni (Klaudy 1997: 179).

Az első kísérlet egy önálló főiskolai szintű fordító- és tolmácsképző szak létrehozására angol és orosz nyelvből a szegedi József Attila Tudományegyetemen történt az 1980-as években, azonban a minisztérium támogatásának hiányában ez a kezdeményezés elhalt (Klaudy 1997: 178).

A hazai fordító- és tolmácsképzés legújabb korszaka 2006-ban kezdődött, amikor az ELTE és 12 másik felsőoktatási intézmény (Berzsenyi Dániel Főiskola, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károlyi Gáspár Református Egyetem, Kodolányi János Főiskola, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és Szent István Egyetem) benyújtotta az oktatási miniszterhez a fordító és tolmács mesterszak létesítésére irányuló kérelmét. Ennek kedvező elbírálását követően az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról kiadott 39/2007. (XII. 22.) OKM rendeletben kerültek meghatározásra a fordító és tolmács mesterszak képzési és kimeneti követelményei. A szakra a gyakorlati képzés dominanciája jellemző: a gyakorlati tárgyak aránya 66%, az elméleti kurzusoké pedig 34%. Ez az arány természetes módon következik abból, hogy a fordítás elsősorban gyakorlati tevékenység, amelynek végzéséhez gyakorlati készségek elsajátítására van szükség, ugyanakkor az elmélet 1/3-os aránya megfelelő biztosítéknak tűnik arra, hogy a végzett hallgatók a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó, munkájukat értő módon végző, a felmerülő kérdésekre reflektálni és válaszokat adni képes szakemberekké váljanak.

A fordító- és tolmácsképzés magyarországi spektruma 2003-ban vált teljessé, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén elindult az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Fordítástudományi Doktori Programja.

2.2. A fordító- és tolmácsképzés státusa és intézményi háttere

1997-ben még arról panaszkodott Klaudy Kinga, hogy „a magyar egyetemeken és főiskolákon – eltérően a külföldi gyakorlattól – önálló fordítói tanszékek sincsenek, a fordítói programok »felelősei« az Idegen Nyelvi Tanszékek, Idegen Nyelvi Lektorátusok, Idegen Nyelvi Intézetek, vagy néhol az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek” (Klaudy 1997: 181–182). Ez pedig annak a következménye volt, hogy a bölcsészkarok vezetői „a fordítás és tolmácsolás oktatását gyakorlati készség kialakítását szolgáló oktatási formának tartják, a fordítástudományt nem tekintik önálló diszciplínának, nem látják be, hogy a fordítás és tolmácsolás éppen olyan önálló szakma, mint a nyelvoktatás, éppen olyan komoly tudományos megalapozottságot és széleskörű háttérismereteket igényel” (Klaudy 1997: 182).

Az azóta eltelt csaknem húsz évben szerencsére sokat változott a helyzet. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a fordítás önálló szakként is megjelent a képzési struktúrában, illetve már fordítástudományi doktori program is működik az országban, de a tudományág intézményi megalapozottságát illetően is. A különböző fordító- és tolmácsképző programok gondozását, bár még nem mindenütt, de már egyre több intézményben önálló – vagy részben önálló – fordítástudományi, illetve fordító- és tolmácsképző tanszékek, központok látják el. A mesterképzést indító intézményekben az alábbi egységek a képzés gazdái:

  • Debreceni Egyetem: Bölcsészettudományi Kar
  • Eszterházy Károly Egyetem: Anglisztika Tanszék
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: Fordító- és Tolmácsképző Tanszék
  • Miskolci Egyetem: Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék
  • Pannon Egyetem: Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet, Fordító- és Tolmácsképző Intézeti Tanszék
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék
  • Szegedi Tudományegyetem: Fordító- és Tolmácsképző Központ

Meg kell még említeni, hogy bár a Budapesti Műszaki Egyetem mesterszintű fordító- és tolmácsképzést nem, csak szakirányú továbbképzéseket folytat, jól mutatja az intézmény elkötelezettségét az a tény, hogy e képzéseket az önálló Tolmács- és Fordítóképző Központ irányítja.

Úgy tűnik tehát, hogy Klaudy Kingának a független fordítástudományi tanszékek létrehozását sürgető mondatai egyre több intézményben meghallgatást nyernek, és egyre többen értik meg, hogy „a nyelvi közvetítés önálló szakma, melynek műveléséhez nem elegendő a nyelvtudás, tehát a nyelvszakos bölcsészhallgatók nem lesznek automatikusan fordítók és tolmácsok” (Klaudy 1997: 182). Egy önálló szakma pedig megfelelő tudományos hátteret és ezt támogató intézményi alapokat igényel.

2.3. Fordító- és tolmácsképző programok

Magyarországon összesen 16 felsőoktatási intézményben működnek különböző szintű fordító- és tolmácsképző képzések. Ezek listáját, melyet a legnagyobb gondossággal igyekeztem összeállítani, elsősorban a felvi.hu felsőoktatási portál adataira támaszkodva (Felvi.hu 2016), kiegészítve azt a különböző intézmények weboldalain talált információkkal a függelék közli.

2.3.1. Alapszakos specializáció

Anglisztika, illetve germanisztika alapszakos képzés részeként, specializációs formában nyolc intézményben lehet szakfordítási és/vagy tolmácsolási ismereteket szerezni. Emellett egy helyen, a Miskolci Egyetemen jogász szakfordító specializáció is működik, amelyet az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói vehetnek fel. E programok terjedelme tipikusan 4 félév, és 20–50 kredit teljesítése kötelező.

2.3.2. Szakirányú továbbképzés

Szakirányú továbbképzési szakon 16 intézményben folyik fordító-, illetve tolmácsképzés. Ezek néhány kivételtől eltekintve szakfordítókat és/vagy tolmácsokat képeznek. Emellett néhány helyen szakfordító- és terminológusképzés is folyik, illetve az ELTE szakfordító- és lektorképzést is kínál.

Az oktatott szakterületek széles skálán helyezkednek el: műszaki, informatikai, agrár, gazdasági, európai uniós, jogi, egyházi, orvosi, audiovizuális, társadalomtudományi, bölcsészettudományi, természettudományi, egészségtudományi területen folynak képzések. Egy intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) műfordítóképzést folytat, illetve a Károli Gáspár Egyetem egy különösnek tűnő, szakfordító és műfordító továbbképzési szakot működtet. A képzések túlnyomórészt egy idegen nyelvűek, de néhány helyen két idegen nyelvű képzés is folyik, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi három idegen nyelvű konferenciatolmács-képzést folytat. A tanított nyelvek legtöbb helyen az angol és a német, emellett pár intézményben a francia is megjelenik, illetve különlegességként az olasz, a holland, a japán, a kínai, valamint egy helyütt még a szláv és a balti nyelvek is. A képzések hossza 2–4 félév, a szerzendő kreditek száma 60–120 között változik.

2.3.3. Mesterszakos képzés

2016-ban a 66 államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény közül hét folytat fordító és tolmács mesterszakos képzést. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a fordító és tolmács mesterszakon a képzési idő 4 félév, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit, és a második évtől fordítói, illetve tolmács specializáció választható.

A  képzés három nyelvet foglal magába: az anyanyelv (A nyelv) mellett minden hallgatónak van első és második idegen nyelve (B, illetve C nyelv). A rendelet nem hagy túl sok mozgásteret az egyes intézményeknek programjaik tartalmának kidolgozásában, amiből egyenesen következik, hogy struktúrájukat és tartalmukat tekintve a magyarországi fordító és tolmács mesterképzések meglehetősen homogének. Az oktatott szakterületek a gazdasági és a jogi fordítás, illetve tolmácsolás; egyetlen kivételként Debrecenben egy műfordítás almodul is a fordítói specializáció részét képezi. Igazán jelentős különbség abban figyelhető meg az intézmények között, hogy nem mindenhol adottak a feltételek a tolmács specializáció indításához, ezért Debrecenben, Miskolcon és Egerben csak a fordítói specializáció elérhető; mindkét specializációt csupán az ELTE, a PPKE, Szeged és a Pannon Egyetem működteti.

Ahol ezen túlmenően az egyes intézmények a rájuk jellemző sajátosságokat meg tudják jeleníteni, az a különböző tantárgyak tartalmi hangsúlyainak megválasztása, illetve az intézményben választható B, illetve C nyelvek választéka. Természetesen minden intézményben a kínálat része az angol és a német nyelv. Ezek mellett a francia öt, az olasz három, az orosz és a spanyol kettő, a holland és a kínai egy intézményben választható.

2.3.4. PhD-képzés

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény értelmében Magyarországon a doktori képzés 8 félév, melynek során legalább 240 kreditet kell megszerezni. Fordítástudományi PhD-képzés mindössze egy helyen, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén folyik. E program a fordítástudományt interdiszciplináris tudományterületként fogja fel, amely egy sor tudományággal érintkezik, így a pszicholingvisztikával, a kognitív nyelvészettel, a szövegnyelvészettel, a korpusznyelvészettel, a kontrasztív nyelvészettel, a lexikográfiával, a terminológiával, a szociolingvisztikával és a kommunikációelmélettel is. Az alapozó kurzusok és a kötelezően választható tantárgyak (pl. az angol, a francia, a német, az orosz és a spanyol fordítástudomány klasszikusai és új irányzatai) mellett a doktoranduszok a szövegnyelvészet és fordítástudomány, a fordítás és a kontrasztív nyelvészet, a szótárírás elméleti és gyakorlati kérdései, a terminológia, a retorika, a szemantika, a nyelvpolitika és fordításpolitika, az Európai Unió nyelvhasználata területén folytatnak tanulmányokat.

 

Irodalom

  • Dorofejev Tamara. 2009. Stressz és jó fizetés – munka tolmácsként. Elérhető online: http://www.origo.hu/allas/tipp/20091223-stressz-es-jo-fizetes-munka-tolmacskent.html (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Espell – fordit.hu. 2011. Fordítópiaci körkép. Az eredmények nagy része elérhető: Elérhető online: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.330880893623249.82710.112160082161999&type=3 (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Fordit.hu. 2014. Valóban csökken a fordító munkadíja? Elérhető online: http://www.fordit.hu/cikkek/2014-05-19-valoban-csokken-a-fordito-munkadija (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Heltai Pál 2002. Sectoral Translator Training in Hungary. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatásaiból, 2002. Gödöllő: Szent István Egyetem. 10–22.
  • Hvg.hu. 2011. Mennyit keres egy tolmács? Elérhető online: http://hvg.hu/karrier/20110322_szakforditas_tolmacs_idegennyelv (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Klaudy Kinga. 1997. Fordítás I. Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica.
  • Klaudy Kinga. 1998. A magyarországi fordítóképzés. Modern Nyelvoktatás VI.1. 17–27.

Források

  • Felvi.hu. 2016. Elmúlt évek statisztikái. Elérhető online: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=26# (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Fizetesek.hu. 2016a. Fordító. Elérhető online: http://www.fizetesek.hu/fizetesek/forditas-es-tolmacsolas/fordito (Letöltve 2016. 05. 30.)
  • Fizetesek.hu. 2016b. Tolmács. Elérhető online: http://www.fizetesek.hu/fizetesek/forditas-es-tolmacsolas/tolmacs (Letöltve 2016. 05. 30.)

Függelék

 

Alapszakos specializáció

Szakirányú továbbképzés

Mesterszak

PhD-képzés

Budapesti Gazdasági Egyetem

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács

 

 

Budapesti Műszaki Egyetem-GTK

 

nemzetközi két idegennyelvű szakfordító

 

 

 

szakfordító

 

 

 

szakfordító és tolmács

 

 

 

nemzetközi két idegennyelvű konferenciatolmács

 

 

 

nemzetközi három idegennyelvű konferenciatolmács

 

 

Debreceni Egyetem-BTK

angol−magyar fordítás (anglisztika BA)

angol−magyar bölcsészettudományi szakfordító

fordító és tolmács (angol, német, francia, olasz, orosz, holland), fordítói specializáció

 

angol−magyar társadalomtudományi szakfordító

 

 

kulturális és európai uniós szakfordító

 

 

német−magyar bölcsészettudományi szakfordító

 

 

Debreceni Egyetem-GTK

 

angol−magyar gazdaságtudományi szakfordító

 

 

Debreceni Egyetem-TTK

 

angol−magyar műszaki szakfordító

 

 

 

angol−magyar természettudományi szakfordító

 

 

 

német−magyar természettudományi szakfordító

 

 

Debreceni Egyetem-ÁOK

 

angol−magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító

 

 

Eszterházy Károly Egyetem-BTK

EU szaknyelvi specializáció (anglisztika BA)

európai uniós angol szaknyelvi és kultúrtörténeti szakfordító

fordító és tolmács (angol, német), fordítói specializáció

 

szaknyelvi specializáció (germanisztika BA)

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem -BTK

angol fordítói készségek (anglisztika BA)

gazdasági és jogi szakfordító és lektor

fordító és tolmács (angol, német, francia, kínai), fordítói, ill. tolmács specializáció

fordítástudomány

gazdasági és jogi szakfordító és terminológus

szakfordító és audiovizuális fordító

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító

szakfordító és tolmács (szláv és balti nyelvek)

bírósági és hatósági tolmács

európai uniós konferenciatolmács

Kodolányi János Főiskola

 

európai uniós szakfordítás (angol és német)

 

 

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító

 

 

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács

 

 

Károli Gáspár Református Egyetem-BTK

fordítói-szaknyelvi specializáció (anglisztika BA)

bölcsészettudományi, egyházi, jogi, gazdasági, műszaki, európai uniós és társadalomtudományi két idegen nyelvű szakfordítói és műfordítói (választható nyelvek: angol, francia, holland, japán, kínai, német nyelv)

 

 

fordítói specializáció (germanisztika BA)

 

 

Miskolci Egyetem-BTK

fordító specializáció (angol és német)

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító

fordító és tolmács (angol, német), fordítói specializáció

 

Miskolci Egyetem-ÁJK

jogász szakfordító specializáció (ÁJK-s hallgatóknak)

 

 

 

Nyíregyházi Egyetem

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács

 

 

Nyugat-magyarországi Egyetem-BDPK

 

műszaki/informatikai/ gazdasági/agrár szakfordító és szakterminológus

 

 

 

műszaki/informatikai/ gazdasági/agrár szakfordító és tolmács

 

 

 

társadalomtudományi/ bölcsészettudományi/ pedagógiai/művészeti/ művészetközvetítési szakfordító és szakterminológus

 

 

 

társadalomtudományi/ bölcsészettudományi/ pedagógiai/művészeti/ művészetközvetítési szakfordító és tolmács

 

 

 

természettudományi/ orvos- és egészségtudományi/ sporttudományi szakfordító és szakterminológus

 

 

 

természettudományi/ orvos- és egészségtudományi/ sporttudományi szakfordító és tolmács

 

 

Pannon Egyetem-MFTK

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító

fordító és tolmács (angol, német, francia), fordítói, ill. tolmács specializáció

 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem-BTK

mű- és szakfordítás specializáció (anglisztika BA)

irodalmi fordító/ műfordító angol nyelvből

fordító és tolmács (angol, német, francia, olasz, spanyol), fordítói, ill. tolmács specializáció

 

társadalomtudományi, jogi, gazdasági és bölcsészettudományi szakfordító angol nyelvből

 

Pécsi Tudományegyetem -BTK

német szakfordítói specializáció (germanisztika BA)

francia−magyar bölcsészettudományi szakfordító

 

 

olasz−magyar bölcsészettudományi szakfordító

 

 

Pécsi Tudományegyetem-ÁOK

 

egészségtudományi szakfordító-tolmács (angol)

 

 

Semmelweis Egyetem-ETK

 

egészségtudományi szakfordító-tolmács (angol)

 

 

Szent István Egyetem-ÉTK

 

agrár és természettudományi szakfordító

 

 

Szent István Egyetem-GTK

 

szakfordító

 

 

Szegedi Tudományegyetem -BTK

A fordítás és tolmácsolás alapjai specializáció (anglisztika BA)

 

 

Fordítás és tolmácsolás specializáció (germanisztika BA)

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító

fordító és tolmács (angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol), fordítói, ill. tolmács specializáció

 

társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács

 

angol−magyar természettudományi szakfordító

 

Szegedi Tudományegyetem -ÁJK

 

angolszász jogi és angol jogi szakfordítói szakjogász

 

 

 

angolszász jogi és angol jogi szakfordítói szaktanácsadó

 

 

 

francia jogi és szakfordítói szakjogász

 

 

 

francia jogi és szakfordítói szaktanácsadó

 

 

 

német jogi és szakfordítói szakjogász

 

 

 

német jogi és szakfordítói szaktanácsadó

 

 

Szegedi Tudományegyetem -ÁOK

 

egészségtudományi szakfordító-tolmács (angol)

 

 

 

Címkék: fordítóképzés Magyarországon, tolmácsképzés Magyarországon, fordítók helyzete, tolmácsok helyzete

Rólunk

A Fordításcentrum fordítóiroda komplex fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatást, valamint tanácsadást nyújt ügyfelei számára. Keressen minket bizalommal, mindig találunk megoldást.

Bővebben

Elérhetőség

  +36-30-782-1364

  Visszahívást kérek

  info@forditascentrum.hu

  3300 Eger, Koháry István u. 2/C

  forditascentrum

 

Közösségi oldalaink

Nyomtatás