Translation Business Day 2017

Idén is részt vettünk a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford) által szervezett, immár hagyományosnak mondható Translation Business Day elnevezésű konferencián, amelynek két fő központi témája volt: A legfrissebb (2016-os) fordítópiaci felmérés eredményeinek ismertetése, ill. a hiteles fordítást és a hatósági tolmácsolást szabályozó koncepció bemutatása. 

Mint az a felmérés eredményeinek ismertetésekor elhangzott, ma Magyarországon egyes becslések szerint kb. 3000 cég foglalkozik főtevékenységként fordítással (beleértve az egyszemélyes vállalkozásokat is), ebből kb. 42 cég vett részt a felmérésben. A fordítóirodák nagyobb része több mint 10 éve működik, és átlagosan 9,38 főt foglalkoztatnak belső munkatársként. Mivel a kérdőívet főleg a nagyobb irodák töltötték (de pl. az állami fordítóiroda vett részt a felmérésben), önmagában ez a szám megtévesztő lehet. A cégek kétharmadában a tulajdonosok is dolgoznak a cégben, tehát az ügyvezetéssel kapcsolatos teendőkön túlmenően maguk is fordítanak, tolmácsolnak vagy esetleg projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Az átlagos bevétel 2016-ban 160 millió forint volt, aminek 74%-a fordításból, lektorálásból származott, a tolmácsolás pedig csak egy viszonylag szerény, 8%-kal járult hozzá a forgalomhoz. Elhangzott, hogy a teljes fordítóipari piac kb. 9 milliárdos forgalmat bonyolít le (az állami fordítóirodával együtt). Az irodák 74%-ánál a munka közvetlenül a végfelhasználóktól származik, tehát viszonylag ritka, hogy egy magyarországi iroda más irodának szervezi ki a munkát. Az ügyfelek közel 55%-a magyarországi ügyfél. A fordítási szakterületek tekintetében kevéssé meglepő, hogy a fordítóirodák leginkább pénzügyi (52%), jogi (48%) és IT (45%) cégeknek dolgoznak, ami viszont érdekes, hogy az energetika csak 14%-kal képviselteti magát. Kiegészítő szolgáltatásként a legtöbb fordítóiroda lektorálást (88%) nyújt a fordítás mellett.

Külön kérdésként szerepelt a képesítés megléte, hiánya, illetve általában a jelentősége. A fordítóirodák 17%-a számára elvárás a fordító és/vagy tolmácsképesítés, kb. 61%-uk pedig előnyben részesíti a képesítéssel rendelkező munkavállalók alkalmazását, tehát a túlnyomó többségük nagy hangsúlyt fektet a szakképzett fordítók/tolmácsok alkalmazására (sok nyelvből nincs vizsga vagy képzés, erről a Hogyan lehet ma valakiből fordító/tolmács? c. blogbejegyzésünkben írtunk). Belső munkatársak esetében az irodák 64%-a preferálja a szakos képesítést, tehát sok esetben egy projektmenedzseri munkánál is előnyt jelenthet a fordítói vagy tolmács szakképesítés. A cégek 17%-ánál egy nyelvpárban zajlik a fordítás, nem meglepő módon az angol és a német a leggyakrabban fordított nyelv. A fordítóipari tendenciákkal kapcsolatban a megkérdezett fordítóirodák úgy nyilatkoztak, hogy a lefordítandó tartalom mennyisége folyamatosa nő, ennek megfelelően a cégek 40%-ának nőtt az árbevétele, ami tekintettel a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia elterjedésére talán nem is annyira magától értetődő jelenség. Ehhez kapcsolódik, hogy az irodák 40%-a egyáltalán nem alkalmaz gépi fordítást, és fizetős online motorokat is csupán 10%-uk használ. A fordítástámogató eszközök online megoldásait az irodák 48%-a használja, leggyakrabban még mindig a Trados (71%) formájában, de egyre népszerűbb a MemoQ is (67%). A cégek 10%-a mindig odaadja az elkészült fordítómemóriát az ügyfeleknek. A hiteles fordítás jelentőségét mutatja, hogy a fordítóirodák 62%-a foglalkozik tanúsított fordítással és hitelesítéssel, ez azonban leginkább (92%-ban) a cégeljárásokkal kapcsolatos dokumentumokra korlátozódik (ami természetesen az állami szabályozásnak "köszönhető").

A konferencia másik fontos témája a hiteles fordítás és a hatósági tolmácsolás szabályozására vonatkozó szakmai javaslat ismertetése volt. A Proford, a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete, illetve a nemrég megalakult Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete által, közel kétéves munka eredményeként kidolgozott (és egy 200 oldalas anyag formájában napvilágot látott) koncepció a fordítási, hiteles fordítási és hatósági tolmácsolási tevékenység újraszabályozására törekszik, aminek középpontjában – az európai legjobb gyakorlatokat és európai uniós ajánlásokat követve – a Magyar Hites Fordítók és Tolmácsok Névjegyzéke áll (a munkáról a forditoinevjegyzek.hu honlapon lehet bővebb tájékoztatást találni). A koncepció nem csupán egy névjegyzék lérehozását jelentené, hanem egy háromszintű nyilvántartást is (l. 196. old.):

  1. Hites Fordítók és Tolmácsok névjegyzéki tagság. Ha valaki ilyen tagságot szeretne igényelni, többek között az alábbi feltételeknek kellene megfelelnie: szakfordítói végzettség, min. 3 év igazolt szakfordítói/tolmács gyakorlat, hites fordító és/vagy hites tolmács vizsga letétele, hatósági tolmácsoknál engedély/fényképes igazolvány, szakmai felelősségbiztosítás stb.
  2. Általános tolmácsok és fordítók. Követelmények: felsőfokú végzettség, általános szakfordítói vagy tolmács végzettség, tolmácsoknál engedély/fényképes igazolvány stb.
  3. Interkulturális közvetítők. Feltételek: minimum középfokú magyar nyelvtudás, anyanyelvi szintű nyelvtudás egy hiánynyelvből, ingyenes szakképesítés vagy mentorprogram elvégzése, vizsga stb.

A 3. és 2. szintről természetesen a megfelelő feltételek teljesítése esetén feljebb lehetne lépni a következő szintre.

A képesítés megszerzése alól az alábbi esetekben lehetne mentességet kapna az, aki:

  • akkreditált külföldi fordító- és tolmácsvégzettséget szerzett saját nyelvén/idegen nyelven, és ezek között a nyelvek között kíván (diplomahonosítás/ekvivalencia után) fordítani egy magyar megbízónak
  • 1965 előtt született és legalább 10 éves szakfordítói tapasztalatot tud igazolni igazolni
  • hiány- vagy ritka nyelveken dolgozik, felsőfokú végzettséggel és nyelvvizsgával – de szakfordítói/tolmácsképesítéssel nem – rendelkezik. Hiány- és ritka nyelvnek számít minden olyan nyelv, amelyből a magyar felsőoktatásban (vagy az anyaországban) nem indul fordító- és tolmácsképzés (pl. portugál vagy pastu)

A cél tehát egy olyan differenciált szabályozás megteremtése és alkalmazása, amely a képesítések és képesítési követelmények terén illeszkedik a többnyelvű és számos szakterületet, iparágat érintő hazai fordítópiaci gyakorlathoz.

TBD17 Részvétel a Proford-konferencián

Forrás és további képek: Facebook

Rólunk

A Fordításcentrum fordítóiroda komplex fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatást, valamint tanácsadást nyújt ügyfelei számára. Keressen minket bizalommal, mindig találunk megoldást.

Bővebben

Elérhetőség

  +36-30-782-1364

  Visszahívást kérek

  info@forditascentrum.hu

  3300 Eger, Koháry István u. 2/C

  forditascentrum

 

Közösségi oldalaink

Nyomtatás