Használati útmutató fordítókhoz/tolmácsokhoz
Összegyűjtöttük a (szerintünk) tíz leggyakoribb kérdést, amelyek garantáltan kiverik a biztosítékot egy fordítónál/tolmácsnál.
1. KÉRDÉS
"Hogyan fordítanád a "turn" szót?"
A szavakat mindig a forrásnyelvi szövegkörnyezettel kell megadni,
mert egy szónak rengeteg jelentése lehet. Ha a célnyelvi szövegkörnyezet is ismert (ahol a célnyelvi kifejezés szerepelni fog), akkor azt is érdemes megadni (mert nem mindegy, hogy pl. címről vagy reklámtábláról van szó).
2. KÉRDÉS
"Te tényleg fordító/tolmács vagy? És mi a rendes foglalkozásod?"
A fordítás/tolmácsolás is szakma, van belőle egyetemi képzés, vannak szakmai szervezetei és saját tevékenységi kódja. A fordítók/tolmácsok ezt tanulták, ebből szereztek képesítést, és nem ritkán ez a fő bevételi forrásuk.
3. KÉRDÉS
"Te fordító vagy? Akkor biztos meg tudod mondani,
hogy hogy van angolul a kakastípusú elsütőszerkezet."
Vagy: "Ha fordító vagy, minek neked szótár?"
A fordító/tolmács nem két lábon járó szótár. Egy nyelv szókincse (lexikonja) végtelen, már csak ezért sem lehet elvárni, hogy valaki minden szót ismerjen. Ráadásul a pillanatnyi mentális állapotunktól is függ, hogy éppen milyen szavak jutnak eszünkbe. Ezenkívül a fordítónak van ideje utánanézni a nem ismert kifejezéseknek, a tolmács pedig azért tolmács, hogy ha nem ismer egy kifejezést, akkor is feltalálja magát.
4. KÉRDÉS
"A szöveget már lefordítottam Google Fordítóval, csak át kellene nézni."
Vagy: "Mi kerül ebben olyan sokba, amikor a Google Fordító ingyen is lefordítja."
A gépi fordítást arra szabad használni, amire kitalálták. Ha gyorsan meg szeretnénk érteni egy idegen nyelvű szöveg tartalmát, és a szöveget csak saját célra szeretnénk felhasználni. A gépi fordítás jelenleg még nem képes ennél többre (legalábbis magyar-idegen nyelv és idegen nyelv-magyar viszonylatban biztosan nem). Ha tehát a fordítónak egy gépileg fordított szöveget kell kijavítania, ez sok esetben nagyobb munkát jelent, mintha az egész szöveget ő fordítaná le.
5. KÉRDÉS
(Telefonban)
"Van egy ötoldalas dokumentum, amit le szeretnék fordíttatni, mennyiért vállalnál egy oldalt?"
A szöveg ismerete nélkül nem lehet árajánlatot adni, mert a fordítás díja többek között a lefordítandó szövegmennyiségtől is függ. Nem mindegy tehát, hogy egy oldalon 50 szó vagy 5000 szó szerepel (4-es betűmérettel). Még egy látszólag ártalmatlan Word dokumentumban is lehetnek nem szerkeszthető szövegrészek (képek formájában), amiket a karakterszámlálók (pl. a Wordben) nem ismernek fel. Kivételt talán csak a hatósági dokumentumok (oklevelek, anyakönyvi kivonatok stb.) fordítása jelent, mert ezeknél az egy oldalnyi szöveg mennyisége állandó (bár kilengések ott is vannak, hiszen nem mindegy, hogy mikor készültek).
6. KÉRDÉS
"A szóközt miért számolod bele? Azt nem kell lefordítani!"
Lefordítani tényleg nem kell, de ugyanúgy meg kell nyomni, mint a többi billentyűt. És a szöveg nem mutatna túl jól, ha nem lennének benne szóközök. A szóköz dilemmájából egyébként a forrásnyelvi szószám alapján történő elszámolás jelenthetne kiutat (erről itt írtunk), ehhez viszont az kellene, hogy minden nyelvi szolgáltató egységesen a szóalapú elszámolásra álljon át.
7. KÉRDÉS
"Három nap múlva lesz kész a fordítás? De csak 9 oldal!"
Vagy: "Ez csak 5 oldal. Miért kerül ez olyan sokba?"
Lehet, hogy tényleg nem hosszú a szöveg, de a témája miatt (pl. a csappantyús revolverek kovás lakatszerkezetének működése) olyan kutatómunkára van szükség, amiért jobb helyen minimum tiszteletbeli akadémiai tagság jár. Szóval bizonyos esetekben a fordítás begépelésénél jóval időigényesebb a kutatómunka, ami természetesen az árra/határidőre is hatással van. Ha ráadásul az átküldött anyag pdf-ben van, akkor azt még az eredetivel megegyező formátumúra is kell szerkeszteni.
8. KÉRDÉS
(Orvosi konferencián a vendégként megjelenő tolmácsnak)
"De jó, hogy itt vagy. Van néhány külföldi vendég, tudnál nekik szinkrontolmácsolni?"
Egy konferencián való tolmácsolás komoly felkészülést igényel a tolmács részéről, nem beszélve arról, hogy a minőségi szinkrontolmácsolás (a fülbesúgást leszámítva) csak komoly technikai háttérrel kivitelezhető.
9. KÉRDÉS
"Fordító vagy és csak két nyelven beszélsz?"
A fordító/tolmács (a nyelvészhez hasonlóan) nyelvekkel foglalkozik ugyan, de nem attól válik (jó) fordítóvá/tolmáccsá, hogy sok nyelven beszél (ez persze többnyire nem hátrány). Sőt: A kevesebb nyelv (és kultúra) nagyon alapos ismerete adott esetben többet ér, mint sok nyelv (és kultúra) felületes ismerete. Nagyon ritka, hogy egy fordító háromnál több munkanyelven dolgozzon (mindkét irányban).
10. KÉRDÉS
"Ennyibe kerül a fordítás? Akkor inkább megkérem az unokatestvéremet/titkárnőmet, van egy középfokúja, meg három hónapig kint élt Franciaországban, ingyen is megcsinálja."
Vagy: "Tolmácsnak tanulsz? De minek? Hiszen jól beszéled a nyelvet!"
A nyelvismeret csak egy (de igen fontos) összetevője a fordításnak/tolmácsolásnak. Ha a nyelvtudás elegendő lenne, akkor a kétnyelvű beszélők lennének a legjobb fordítók/tolmácsok. A képzett fordítók/tolmácsok nemcsak tudatos nyelvhasználók, hanem széles körű kulturális ismeretekkel is rendelkeznek, képesek hatékony és gyors forráskutatást végezni (azaz tudják, mit hol kell keresni), illetve az üzenetet és nem a szavakat közvetítik stb.