A tavalyi rendezvénysorozat három vidéki állomása (Pécs, Eger, Szeged) után idén Debrecen, Veszprém, majd 2016. november 4-én - utolsó állomásként - Miskolc került sorra a Translating Europe Workshop rendezvény keretében. Ezúttal mindhárom helyszínen a jogi fordítás rejtelmeivel várták az érdeklődőket és szakmabelieket. A Fordításcentrum fordítóiroda képviseletében Androvics Dániel vett részt a rendezvényen.
Írta: Androvics Dániel
A Translating Europe Workshop egy gyakorlati szemléletű rendezvény. Ez azt jelenti, hogy konkrét példákon keresztül mutatják be az Unión belüli jogi fordítás és terminológia aktuális kérdéseit. Betekintést nyújtanak, ugyanakkor felhívják a figyelmet a jogi szövegek és így a jogi fordítás komplexitására. Ezen kívül olyan eszközöket és forrásokat ismerhetnek meg az érdeklődők, amelyek megkönnyíthetik és hatékonyabbá tehetik a jogi fordítás folyamatát.
Az első előadást Dr. Fischer Márta közgazdász és szakfordító tartotta „Fordítsak, alkossak, megfeleltessek?” címmel. Mivel munkája során az EU fordítások terminológiájával foglalkozik, ezért az előadó kiemelte, hogy a terminusok legfontosabb jellemzői az egyértelműség, pontos meghatározhatóság, és hogy ne legyenek szinonimák. Ezeket a kötött, lexikai egységeket a jó fordító észreveszi. Korábban ezek hiányában káosz jellemezte a kommunikációt, ezért indultak el az első törekvések az optimalizálásra. Ha azonban egy terminusnak több megfelelője van, mint például az angol specialist szónak, oda kell figyelni arra, hogy egy adott szövegben törekedjünk az egységességre, vagyis ne használjuk többféle megfelelőjét egy szövegen belül. Egyes esetekben azonban ez elkerülhetetlen, pl.: It was hard to make a decision (döntés), but finally the council adopted the decision (határozat).
Egy terminusnak két tulajdonságát különböztethetjük meg: Van egy formai oldala, ahogyan látjuk a szövegben, vagyis maga a megnevezés; a tartalmi oldala pedig a fogalom, ami a megnevezés mögött áll. Épp ezért ha egy terminussal bármilyen probléma van, nem a fogalmat, hanem a megnevezést kell felcserélni. A terminusokkal kapcsolatos egyik általános probléma, ha a célnyelvben nincs megfelelő ekvivalense. Ilyenkor három lehetséges megoldás áll a fordító rendelkezésére: tükörfordítást alkalmaz, kitalál egy teljesen új megnevezést vagy pedig átemeli a forrásnyelvi formát és körülírja a terminust. Az első két esetben honosító stratégiáról beszélünk, az utóbbiban pedig idegenítő stratégiáról. Míg régebben a szerzők nevét is honosították (l. Jules Verne –> Verne Gyula), mára ez a szokás már kiment a divatból.
Az előadás végén szóba került még az ekvivalencia fogalma is, amelynek három nagy csoportját különböztethetjük meg: létezik teljes ekvivalencia (pl. angol: regulation – német: Verordnung – magyar: rendelet), hasonlóság és az ekvivalencia hiánya (House of Commons – Angol Parlament Alsóháza).
A második előadást Dr. Tamás Dóra terminológus és egyetemi adjunktus, valamint Kaptánffy Orsolya szakfordító tartották. A rövid bemutatkozás során elhangzott többek között, hogy a nemzeti jogi terminológiának igen nagy jelentősége van, l. David Mellinkoff: „A jog a szó hivatása” (angolul: The law is a profession of words). A szavaknak tehát erejük van, a kimondott szó következményekkel járhat, különösen igaz ez a jogi fordítás esetében. Mivel a jog állandóan változik, nagyon fontos a folyamatos információgyűjtés és tájékozottság. Az alábbi táblázat, amelyben szerződéstípusokat láthatunk különböző szempontok alapján csoportosítva, jól szemlélteti, hogy mennyire összetett és sajátos terminológiával rendelkeznek a jogi szövegek:
szerződésmegszegési módok |
egyoldalú |
kétoldalú |
jövőben hatályos |
felmondás |
megszüntetés |
visszamenőlegesen hatályos |
elállás |
felbontás |
Nem könnyíti meg a jogi fordítók munkáját az a tény sem, hogy az Európai Unióban a jogrendszerek tagállamonként változnak. Ennek egyik lehetséges megoldásaként szóba került, hogy Rodolfo Maslias, az Európai Parlament Terminológiai Koordinációs Egységének (TermCoord) elnöke egy konferencia-előadáson felvetette egy mesterséges terminológia előállításának az ötletét. De léteznek az ún. terminusjelöltek is, amelyeket a szakemberek elfogadnak, terjesztenek és használnak. Ezekkel azonban az a probléma, hogy akár évekig, évtizedekig is eltarthat, míg véglegesen elfogadottá válnak. Ennek hiányában érdemes pl. olyan forrásokat felkutatnunk, amelyekről biztosan tudjuk, hogy megbízhatóak, ill. konzultálhatunk megfelelő szakemberrel is. (De segítségünkre lehet az Európai Bizottság Fordítói Főigazgatósága által kiadott „Pontos fogalmazás művészete – Jogalkotás érthetően” című útmutató is) A jogi fordítók a Jogi fórum nevű oldalt is felkereshetik, ahol az idegen nyelvi kérdések résznél szakmabeliektől kérhetnek tanácsot. Léteznek továbbá online terminológiai adatbázisok és korpuszgyűjtemények is pl. termin, IATE, EURLEX, E-JUSTICE vagy az EUROVOC. Meg kell még említeni az IUSTerm nevű kezdeményezést, amely egy terminológusok, nyelvi és tárgyi szakértők által készített jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis, és amelyet a jövőben az érdeklődő nagyközönség számára is elérhetővé szeretnének tenni. Addig se feledkezzünk meg az aranyszabályról: „Terminusokat nem fordítunk, hanem megfeleltetünk.”
Összességében ez alkalommal is nagyon sok érdekes és hasznos információval távoztak a workshop résztvevői (az ingyen elvihető, többnyelvű prospektusokon és a már megszokott vászontáskán kívül), éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudjuk a rendezvényen való részvételt.