Nőnek a fordítási/tolmácsolási díjak Németországban

Jövőre óránként 85 eurót, soronként 1,80 eurót és kilométerenként 0,42 eurót kérhetnek a németországi hatósági/bírósági/igazságügyi fordítók/tolmácsok.

A német Bundestag 2020. november 27-én elfogadta a 2021. évi költségjogi módosításról szóló törvényt, aminek keretében több helyen módosul a bírósági költségekről és az ügyvédi díjakról szóló törvény, így az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény (JVEG) is, amely törvényileg rögzíti a bírósági tolmácsok és fordítók díját. A korábbi díjtételek 2013 óta vannak érvényben. A most elfogadott új díjszabás 2021. január 1-jén lép hatályba, és várhatóan hét-tíz évig megint nem fognak változtatni rajta.

A változások dióhéjban:

Óradíj [JVEG 9. § „Szakértők és tolmácsok díja”, (5)]:

A bírósági tolmácsok óradíja 70/75 euróról (konszekutív/szinkron) egységesen 85 euróra nő. 

Sordíj: A fordítások sordíja 1,55/1,75/1,85/2,05 euróról 1,80/1,95/1,95/2,10 euróra nő. JVEG 11. § „Fordítási díj” a törvény módosított szövegében:

A fordítás díja minden megkezdett 55 leütés után 1,80 euró, ha a szöveget szerkeszthető, elektronikus formában bocsátják a fordító rendelkezésére (alapdíj). Egyéb esetben a díj minden megkezdett 55 leütés után 1,95 euró (emelt díj). Különösen nehéz szakfordítások esetében (főleg a szakkifejezések gyakori használata, a szöveg nehéz olvashatósága, a nagyon szűkös határidő miatt, vagy azért, mert az adott idegen nyelvet ritkán használják a Németországi Szövetségi Köztársaságban) az alapdíj 1,95 euró, az emelt díj pedig 2,10 euró.

[Megjegyzés: A fordítási díj megállapításának gyakorlatáról a Mennyi az annyi? c. blogbejegyzésben írtunk, amelyben a szabványsor (Normzeile) alapú elszámolásra is kitértünk.]

20%-os éjszakai és hétvégi pótdíj [JVEG 9. § (6) bekezdés], ami újonnan került be a törvény szövegébe:

Ha a szakértő vagy tolmács 23 és 6 óra között, vasárnap vagy munkaszüneti napon nyújt szolgáltatást, a díja 20 százalékkal emelkedik, feltéve, hogy a kirendelését kérő szerv megállapítja, hogy a szolgáltatásra valóban abban az időben van szükség.

Utazási költségek megtérítése [JVEG 5. § (2) bekezdés 2. pont]:

Ha valaki saját autóval érkezik a bíróságra, jövő évtől kilométerenként 0,42 eurót számolhat el utazási költségként (a korábbi 0,30 euró helyett).

A bírósági tolmácsok és fordítók németországi adatbázisában jelenleg (2020. novemberében) 24.997 ember szerepel, azonban a Németországban dolgozó nyelvi közvetítők teljes számát (a nem hivatásos tolmácsok nélkül) 40–45.000 főre becsülik. A JVEG-ben meghatározott díjtételek tehát csak a szakma képviselőinek körülbelül felére vonatkoznak, a többiek így joggal tehetik fel a kérdést, hogy "Jó, jó, és akkor ez a változás miért jó nekem?"

Mivel a JVEG az egyetlen törvényileg rögzített árlista a fordítók/tolmácsok számára, az abban foglalt díjak az igazságszolgáltatás területén kívül is referenciaértéknek számítanak. Aki például a szabadpiacon nehezen tudja érvényesíteni az árait, felhívhatja az ügyfelek figyelmét a JVEG-re, és az abban rögzített díjakat az érvelési folyamat során is felhasználhatja.

A Jogi Bizottság egyik legutóbbi ülésén a CDU/CSU kijelentette, hogy a tolmácsok (és a szakértők) különösen fontos segítséget nyújtanak a bíróságok számára, és munkájukkal lehetővé válik a "magas színvonalú igazságszolgáltatás". Ezért "megfelelő díjazásra van szükségük". A CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportja a díjak további emelését szorgalmazta a JVEG keretében, és 90 eurós óradíjra tettek javaslatot, amit azonban a Szövetségi Tanács (Bundesrat) elutasított. Szerintük ugyanis az a fontos, hogy a törvény 2021. január 1-jén hatályba léphessen, de a díjakat a jövőben rendszeresebben kell kiigazítani.

A Szabad Demokraták (FDP) frakciója a törvény elfogadása előtt nem sokkal állásfoglalási indítványt nyújtott be, amelyben egy indexelés bevezetésére tettek javaslatot. Ez az ügyvédi díjaknak, valamint a szakértők és tolmácsok díjának rendszeres, többé-kevésbé automatikus emelését jelentette volna egy "objektív index" (fogyasztói árindex, inflációs ráta vagy hasonló) alapján. Az FDP így érvelt:

Fontos ugyan, hogy hosszú évek után a díjak végre követik a mindenkori bérek alakulását, ugyanakkor már most látható, hogy újabb jogalkotási intézkedésekre lesz szükség.

Míg más szakmák képviselői önállóan emelhetik meg a termékeik vagy szolgáltatásaik árát, az ügyvédi javadalmazásáról szóló törvény (RVG) szerint számlázó ügyvédeknek meg kell várniuk egy hosszú politikai döntéshozatali folyamat végét. [...]

A díjak alkalmi, szelektív emelésére eddig csak nyolc-tíz évente került sor (legutóbb 1986-ban, 1994-ben, 2004-ben, 2013-ban és most 2021-ben). A jelenlegi törvénytervezettel szorgalmazott kiigazítás legfeljebb ideiglenesen szüntetheti meg azt az egyenlőtlenséget, amely az ügyvédek javadalmazásában a Németországban általánosan elérhető bruttó bérekhez képest kialakult (a bruttó bérek alakulása 2014-ben +4,0%; 2015-ben +4,2%; 2016-ban +4,0%; 2017-ben +4,2%; 2018-ban +4,8%; 2019-ben +4,1%; forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal). [...]

Számos országban már régóta egy dinamikus rendszer szerint módosítják az ügyvédi díjakat. Hollandiában egy több index kombinációjából álló index bevezetését tervezik. Szlovákiában az ügyvédi díjak a bérek általános alakulását követik, Ausztráliában pedig az igazságügyi költségvetésben automatikusan növekednek bizonyos részköltségvetések.

Belgiumban a tervek szerint a fordítók és tolmácsok díjazása egy index alapján fog módosulni. Ily módon biztosítható lenne, hogy a képzett nyelvi közvetítők mindig elegendő számban álljanak az igazságügyi szektor rendelkezésére. Németországban is nagy szükség lenne a díjazás objektív indexálására, amely alapján rövid időközönként rendszeres és mérsékelt kiigazításokat lehetne végrehajtani.

A fenti állásfoglalási indítványt nemcsak az FDP, hanem a Linke és a Zöldek is támogatták, azonban a CDU/CSU és az SPD ellenállása miatt végül elutasították. Az AfD tartózkodott a szavazástól.

A Bündnis 90/Die Grünen képviselőcsoport a döntés előtti napokban a jogi bizottságban egy módosító javaslatot nyújtott be a törvénytervezethez, amely a JVEG 14. bekezdésének pótlás nélküli törlését szorgalmazta, mert ez megakadályozta volna, hogy az igazságszolgáltatás új keretmegállapodásokat kössön. A javaslatukban a következő olvasható:  

Az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény (JVEG) jelenleg hatályos változatának 14. cikke szerint az állam a gyakran alkalmazott szakértőkkel, tolmácsokkal és fordítókkal megállapodást köthet a kifizetendő díjakról. Az ilyen megállapodás célja egyrészt a számlázási gyakorlat leegyszerűsítése, másrészt annak elősegítése, hogy a szakértők a bíróságok bevonása nélkül is gyorsan hozzájussanak a pénzükhöz.

A jogszabály céljával ugyan egyet lehet érteni, azonban a gyakorlatban sok negatív következménye lenne: a JVEG 14. §-a alapján megkötött, eddig ismertté vált szerződésekben kivétel nélkül alacsonyabb óradíjak és átalányköltségek szerepelnek; a JVEG-ben előírt mértéknél magasabb javadalmazásról nem lehet megállapodni. Másrészt minden megbízást a szerződési előírásoknak megfelelően kell kiszámlázni, még akkor is, ha egy különösen bonyolult esetben nincs mód minden költség megtérítésére.

A JVEG 14. §-a szerinti díjazási megállapodás megkötése több hátránnyal, mint előnnyel jár a szakértők, tolmácsok és fordítók számára. Az ilyen megállapodások szerződés szerinti megkötésével kapcsolatban szerzett eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az állami hatóságok a díjak és az átalánydíjak csökkentésére használják ezt a jogintézményt. Ily módon a jogosult személyek a szerződéses kötöttség miatt kénytelenek beleegyezni a törvényben előírt minimális díjaktól alacsonyabb óradíjakba, sordíjakba és átalánydíjakba. Ha ugyanis ezt visszautasítják, akkor nem kapnak több megbízást.

Ezzel a tolmácsok, fordítók és szakértők szempontjából megkérdőjelezhető gyakorlattal "a törvényhozásnak a lehető leghamarabb fel kell hagynia" - amint ez a vonatkozó szakirodalomban is megfogalmazódott követelésként. A JVEG 14. §-át minél hamarabb "törölni kell vagy alkalmassá kell tenni a magasabb óradíjak és átalányköltségek megállapítására" (vö. Bleutge, in: BeckOK KostR 31, szerk.: 2020.09.01., megjegyzés a JVEG 14. §-hoz számos további bizonyítékkal).

Minden alkotmányos eljárás az érintettek nyelvi akadályainak megszüntetésén és a bevont szakértők szakmai tudásán alapul. A megfelelő szolgáltatás minősége csak megfelelő díjazással biztosítható. Nem szabad, hogy az általános díjtételek összességében örvendetes emelése miatt nagyobb legyen a késztetés arra, hogy azokat különféle keretmegállapodások révén megkerüljék. Az ilyen, JVEG 14. §-a szerinti keretmegállapodásokat nem szabad nyomásgyakorlási eszközként használni, ahogy ez a gyakorlatban sokszor megesik.

A Jogi és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2020. november 25-i ülésén a CDU/CSU és az SPD parlamenti képviselőcsoportjainak támogatása mellett az AfD, FDP, Die Linke és a Bündnis 90/Die Grünen képviselőcsoportok támogatása ellenében elutasította ezt a módosító javaslatot.

A német Bundestag döntő szavazására a Jogi Bizottság határozati javaslata és a Költségvetési Bizottság pénzügyi megvalósíthatósági jelentése alapján került sor. A Bundestag jelentésében ez olvasható:

A szakértők, tolmácsok és fordítók díja, valamint a tiszteletbeli bírók és tanúk díja szintén emelkedett. Az állam ezzel kapcsolatos megnövekedett jogi kiadásai miatt a bírósági költségek is emelkednek.

A kormány szerint az ügyvédi díjak növekedése az ügyvédi javadalmazásról szóló törvény (RVG) strukturális fejlesztéseiből és az RVG szerinti díjak tíz százalékos lineáris emeléséből tevődik össze. Szociális-jogi ügyekben a díjak további tíz százalékkal nőnek. A bírósági költségek szintén tíz százalékkal emelkednek lineárisan.

A szakértőkre és nyelvi közvetítőkre vonatkozó, az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény szerinti díjtételek a szokásos piaci díjaknak felelnek meg, a tiszteletbeli bíróknak és tanúknak járó díjazás pedig a gazdasági fejlődést követi.

Kiegészítés: Csak formalitás volt ugyan, de a Szövetségi Tanács (Bundesrat) 2020. december 18-án végül jóváhagyta a Bundestag által elfogadott szabályozást. A szövetségi elnök aláírása és a Szövetségi Jogi Közlönyben való közzététel után a változások a tervek szerint 2021. január 1-jén lépnek hatályba.

A teljesség kedvéért a cikk végén belinkeljük a 23/2017. (XII. 22.) IM rendeletet, amely a magyarországi közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályait tartalmazza.

 

Forrás:

https://uepo.de/2020/11/27/jveg-novellierung-abgeschlossen-kuenftig-85-e-pro-stunde-180-e-pro-zeile-043-e-pro-kilometer/
https://bdue.de/fileadmin/files/PDF/Publikationen/BDUe_HR_JVEG-Aenderungen_2021.pdf

 

Rólunk

A Fordításcentrum fordítóiroda komplex fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatást, valamint tanácsadást nyújt ügyfelei számára. Keressen minket bizalommal, mindig találunk megoldást.

Bővebben

Közösségi oldalaink