Nem kell hiteles fordítás periratok esetében

2018. január 1-jén hatályba lépett az új, 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról, így az ezt követően induló perekben már az új törvényi előírásokat kell alkalmazni. A fordítással kapcsolatos legfontosabb újítás, hogy ezután a polgári perekben keletkezett iratokról elég „egyszerű”, azaz nem „hiteles” fordítást készíttetni.

A január elseje után induló polgári peres eljárásokban keletkező iratok fordítását tehát a jóval gyorsabb, olcsóbb, és sok esetben megbízhatóbb szolgáltatást nyújtó (jogi szakfordításra specializálódott) szakfordítók és fordítóirodák is el tudják készíteni az állami fordítóiroda (OFFI) helyett (de persze csak azok, akik teljesítik a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet előírásait).

Kis kitérő, hogy jobban megértsük a döntés jelentőségét: Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda 1949-ben Dobi István minisztertanácsi elnöksége (1949.08.20.–1952. 08.14.) alatt jött létre a 4234/1949. sz. MT-rendelet nyomán (l. 363. old.), és bár gyakran hallani, hogy egy közel 150 éves intézményről van szó, abba valamiért bele szokták számítani jogelődjének, az 1869-ben alakult Központi Fordító Osztály 80 éves fennállását is (1869-1949). Ráadásul "az OFFI-t létrehozó rendelet kodifikálását az a Dr. Ries István rendelte el, aki beiktatta a Kommunista Népköztársaság Alkotmányát (1949. évi XX. tc.), és akinek vezetése alatt, a 'fasisztamentesítés' szlogenével a bírói függetlenséget szisztematikusan, intézményi és személyi döntések sorozatával lehetetlenítették el Magyarországon". (Fordításszabályozási kézikönyv, 4. old.) Az állami fordítóiroda megalakulásával így egy világszerte is meglehetősen egyedülálló intézmény jött létre, hiszen a fordításhitelesítés (egy-két országtól eltekintve) sehol nincs állami kézben.

A most hatályba lépett, az 1952. (!) évi törvényt (1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról) felváltó jogszabály így komoly elmozdulást jelent az állami fordítóiroda (OFFI) "monopóliumának" visszaszorítása szempontjából (de jure egy közfeladatot ellátó és ellátási kötelezettség alapján működő, de facto azonban - legalábbis a fordításhitelesítést tekintve - mégiscsak egy monopolhelyzetben lévő intézményről van szó).

Az új jogszabály szövege:

62. § [Fordítás szükségessége a perben]
Fordítás szükségessége esetén - jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű fordítás alkalmazható. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni.

Az állami fordítóiroda monopóliumának visszaszorítására és az európai fordításszabályozással összhangban lévő gyakorlat kialakítására irányuló szándékot így már nem csak az uniós rendelet, hanem ez a jogszabály is jól tükrözi.

Fontos változás történt a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjak előlegezésében is, ugyanis a bizonyítással járó költségeket január elsejétől a bizonyító félnek kell előlegezni:

79. § [Költségek előlegezésére kötelezettek]
(2) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget az a fél előlegezi, akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált.

(3) A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget a felperes előlegezi.

Az új törvény további, fordítással/tolmácsolással kapcsolatos pontjai:

67. § [A meghatalmazás alaki kellékei]
(5) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.

171. § [A keresetlevél mellékletei]
(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

320. § [Az okirat rendelkezésre bocsátása]
(1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot beadványához kell csatolnia vagy a tárgyaláson be kell mutatnia. Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását is. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni; ennek hiányában az okiratot a bíróság figyelmen kívül hagyja.

600. § [Perindítás]
(5) A fél által becsatolt okirat hiteles fordítására a bíróság csak akkor kötelezheti a felet, ha a tényállás más módon nem állapítható meg.

Az új törvény fordítással kapcsolatos rendelkezései indirekt módon ugyan, de jól kapcsolódnak a fordításhitelesítés decentralizációjára irányuló törekvésekhez, amelyek a szakmai szervezetek által sürgetett (1869-1949 között jól működő és éppen az OFFI létrehozásával megszüntetett) hites fordítói és tolmács névjegyzék visszaállításában öltenek testet.

 

Rólunk

A Fordításcentrum fordítóiroda komplex fordítási, tolmácsolási és lektorálási szolgáltatást, valamint tanácsadást nyújt ügyfelei számára. Keressen minket bizalommal, mindig találunk megoldást.

Bővebben

Közösségi oldalaink