2025. november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt. Mint arról azonban a Telex beszámolt, a találkozó nem annyira az elért eredményekről, mint inkább az Orbán mellett ülő orosz-magyar tolmács teljesítményéről marad emlékezetes, aki az udvarias köszöntésektől és a lezárástól eltekintve több ponton jelentősen eltért az orosz elnök beszédétől.
Az incidens komoly szakmai visszhangot váltott ki. A 444 értesülése szerint a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületében (MFTE) a többség egy állásfoglalást szeretett volna közzétenni, Vaspál Veronika elnök azonban nem engedélyezte a szöveg nyilvánosságra hozatalát, és lemondott tisztségéről. Az Egyesület egy később kiadott Facebook-közleményben kiemelte, hogy a tolmács több mint három évtizedes, kormányzati szintű tapasztalattal rendelkezik, és korábban mindig kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozták, hogy a tolmácsolás minőségét nemcsak a szakember képességei határozzák meg, hanem számos külső tényező is: például a hosszú repülőutak során fellépő kimerültség, a fül bedugulása, a fülmonitor hiánya vagy a terem akusztikája. Mint az MFTE jelezte, ebben az esetben is az történt, hogy a tolmács nem hallotta az orosz elnök szavait (a tolmácsolást ebben a YouTube-videóban lehet meghallgatni), és hozzátették, hogy a szóban forgó kolléga a sajtótájékoztató utáni tárgyalás során ismét kiváló teljesítményt nyújtott. A szervezet tehát teljes mértékben kiállt a tolmács mellett, megerősítve, hogy szakmai alkalmassága minden releváns követelménynek megfelel. A 444 arra hívta fel a figyelmet, hogy a tolmács sokszor vett és vesz részt a legmagasabb szintű találkozókon. Korábban többek között Mihail Gorbacsov temetésére, két évvel ezelőtt pedig Üzbegisztánba is elkísérte a magyar miniszterelnököt, ezenkívül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is rendszeresen tolmácsol.
Az eset a magyar tolmácsszakma helyzetére is ráirányította a figyelmet. A HVG kiemelte, hogy bár a tolmácsolás kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi és kormányzati szintű tárgyalásokban, a jogi szabályozás elavult, a szakmát jelenleg egy 1986-os rendelet szabályozza, amely nem biztosítja a professzionális munkavégzés külső feltételeit, például a tolmácsfülkék megfelelő szellőzését, a fülmonitor használatát, váltótárs biztosítását, pihenőidőt vagy ivóvízhez való hozzáférést. A szakma a fiatalok körében csökkenő népszerűségnek örvend, amit a mesterséges intelligencia térnyerése és a hallgatói létszám felére csökkenése is jelez. Bár a nemzetközi ügyletek száma nő, a piac telített, és a fiatalok körében a tolmács- és fordítóképzés már kevésbé vonzó pálya, különösen a jogi és egzisztenciális bizonytalanságok miatt. A tolmácsolás azonban nem csupán nyelvtudást igényel; a jó szakember emellett fejlett memorizálási és jegyzetelési képességgel, a közlési szándék felismerésével, a helyzethez való alkalmazkodással és általános tájékozottsággal rendelkezik. Ezek a készségek hosszú rutin és gyakorlati tapasztalat során fejlődnek ki, ezért a legmagasabb szintű nemzetközi találkozók során a megbízható, gyakorlott tolmácsok szerepe pótolhatatlan. Az eset így rávilágított arra, hogy a tolmácsolás mind szakmai, mind jogi szempontból korszerűsítésre szorul, és hogy a megfelelő feltételek biztosítása kulcsfontosságú a nemzetközi diplomácia sikeres működéséhez.